Küldetésünk

2020. 02. 20. | Dr. Misek János

Szenvedélyünk Isten Országának építése itt a Földön, ennek érdekében szívesen hozunk össze különböző felekezetekből érkező érkező testvéreket.

Dr. Misek János vagyok, 38 éves, katolikus, az egészségipar területén dolgozó menedzser, jogász. Megtérésem, mely közel 6 éve történt hatalmas erővel formált át, azóta minden napot egy csodának érezve, káros szenvedélyektől mentesen, Jézus Krisztusban elkötelezett életet élek. Szenvedélyem Isten Országának építése itt a Földön, szívesen szervezek különböző eseményeket, ennek keretében szívesen hozok össze különböző felekezetekből érkező testvéreket, hiszen a lényeg egy: Jézus. 

“Nem adtál ellenség kezébe, hanem tágas térre állítottad lábamat.” 31. zsoltár : 9. vers

Megtérésem előtt komoly válságot éltem át. Van úgy, hogy az Úr Ninivébe küld, de mi – különböző, ilyen vagy olyan okokból – a Tarzisba tartó hajóra szállunk fel.

Most már áldásnak tartom, hogy évekkel ezelőtt átélhettem a bibliai Jónás történetét. Akkor még dacolva Isten elrendelésével, akaratával a pusztulás szélére sodortam magamat, és veszélybe sodortam azokat is, akik velem voltak “életem hajóján” .

Nem láttam, hogy egy ideje folyamatosan távolodtam a számomra kitűzött életcéltól, az Úrtól, voltaképpen magától az Élettől is. Majd mikor rájöttem, hogy miattam van ez a hatalmas vihar, kiugrottam a hajóból, bele a tengerbe, a mélységbe süllyedtem.. az akkori valóság meghalt mögöttem, sötét lett és csend.

Aztán a teljes feladás után, szinte a semmiből jött egy cet, amely “elnyelt” . A cet gyomrában aztán egyfajta időtlen térben Isten elé álltam, meztelenül, még a fügefa levelet is elejtve, mikor az Úr kérdezte : “Hol vagy, János?”.. A régi életemnek halottan, olyan egyszerűen és őszintén, mint még soha, egy pillanat alatt beláttam: tévedtem.. vétkeztem..elrontottam..teljesen. Feladtam.

Ebben a minden-mindegy állapotban, szemtől szemben az Úrral, nem marad más, mint a bűnbánat, hiszen akkor már, ott már, hosszú idő után először, tisztán láttam. Tisztán láttam, mennyi mindent rontottam el. Talán egy új életben, mennyi mindent másképpen csinálnék, egy új eséllyel teljesen új utakra léphetnék! Bárcsak.. suttogtam ott a cet gyomrában..

Bárcsak jóvá tehetnék mindent, bárcsak jóvá tehetném, hogy tönkre tettem ezt a csodát, amit az Úr adott, azt a CSODÁT, aminek a neve: ÉLET. Imádkoztam, hittem és reméltem. Az Úr a helyére került az életemben, a központba, Ő lett az egyedüli létező, az EGYETLEN, az IGAZI ÉRTÉK. ISTEN, egy.

“Halljad Izrael, az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló egy.”

S mikor ez megtörtént, a cet partot ért, s kinyitva száját partot értem egy Új Élet kezdetén.. Ninive. Tudtam, ez a rendeltetésem, ez az utam. Ez az életem.

Dr. Misek János