Fóris Attila
KIT LIGHT, Budapesti Autonóm Gyülekezet
Mit mond Rólad Isten?
Kapcsolataink a családban, a közösségeinkben, a barátságainkban sok támadásnak vannak kitéve.
Hamar felfedezzük egymásban a hibát. A hibákat, bűnöket fókuszba állítva, negatív véleményünknek hangot adva komoly rombolást tudunk előidézni egymás lelkében, hitében, identitásában.
Hogyan lehet kikerülni ebből a gonosz rendszerből? Az emberek véleménye számít, vagy az, hogy mit mond Rólad Isten?
Fóris Rita
KIT Light, Budapesti Autonóm Gyülekezet
Ki így, ki úgy
Fóris Rita vagyok, 3 gyerekes édesanya, végzettségem szerint zongoratanár és kamaraművész, de jelenleg a Magyar Hajnal Énekstúdió énektanáraként működöm.
1999 -ben tértem meg, 2002 óta a Budapesti Autonóm Gyülekezet családjába tartozom.
Szolgálati területeim főként a dicsőítés, az ifjúsági munka és a nők felé való szolgálat.
Az új teremtés kapcsán szeretnék többek között arról beszélni, hogy az az eredeti, újonnan született, senki mással össze nem hasonlítható ember fussa a saját egyedi pályáját. Vegye át a minden nap friss, megújuló kegyelem által munkálkodó hit- küldetését, merjen önmaga lenni, és aknázza ki új teremtésének összes kincsét, talentumát, kreativitását!
Gyaraki Dávid
KIT LIGHT SZolgáló, Budapesti Autonóm Gyülekezet
10 éve az Úrral, a BPA ifjúságának és a REGIO JÁTÉK marketingosztályának vezetője, aki boldog házasságban él, 2 gyönyörű gyermek édesapja, és egy gyönyörű nő férje.
Megfogyva bár, de törve nem
Mihez kezdjek, ha el vagyok fáradva, kevés a hitem? Hol van ilyenkor az Isten és mit gondol rólam? Hogyan fogok innen felállni, van-e egyáltalán még remény? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Gyaraki Dávid szombat délelőtt.
Dobozi Ágnes
KIT LIGHT SZolgáló, Budapesti Autonóm Gyülekezet
Semmit az útra ne vigyetek! /Luk 9,3/
Szombathelyi származású, a Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után Budapest maradt az otthona. Multinacionális vállaltoknál értékesítési vezetőként dolgozott, jelenleg a PAX televízióban vezet egy női talkshow-t. Három gyermek édesanyja, a KIT Light és a CfaN szervező csapat tagja. 21 évesen adta át az életét Istennek, azóta a legfőbb vágya, hogy egyre szorosabb közösségben éljen Jézus Krisztussal.
Amikor Jézus kiküldte a tanítványait, felruházta őket mindennel, amire szükségük volt a küldetés teljesítéséhez. Akkor konkrétan az evangélium hirdetéséről és gyakorlati bemutatásáról volt szó, ehhez megkapták a felhatalmazást, és az erőt, hogy gyógyítsák a betegeket, kiűzzék a démonokat, és hirdessék Isten országának az örömhírét, a bűnbocsánatot, a megváltást. Jézus nem engedte meg nekik, hogy a rajtuk lévő ruhán kívül bármit is vigyenek az útra, semmi olyat, ami emberi megfontolás és tervezés alapján egy gyalogos „utazáshoz” szükséges lehet: élelem, vándorbot, pénz, váltás ruha… Az egyetlen dolog, amivel útra bocsátotta őket Jézus, és amit magukkal vittek a tanítványok, az az isteni szó volt, Jézus kiküldő, felhatalmazó szava. És ez elég volt a győzelemhez!
Velük vajon hogy történik mindez?
El tudjuk hinni azt, hogy Isten kiküldő szava elég nekünk ahhoz, hogy elvégezzük a ránk bízott feladatot, bármi is legyen az?
Vagy azt elemezgetjük, képesek vagyunk-e rá, és megvan-e minden szükséges felszerelésünk?